Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



Kategóriák

Weblapok

Beleznai tölgy - http://www.nagykar.hu/kar/user.php?id=89&eDocumentId=17724&dId=372&ac=details
Az idős kocsányostölgy Belezna község belterületén (2 hrsz.) a Petőfi u. 43. számú ház előtt található, a községi tanács kezelésében levő út mentén. Forrás: Zala megye védett természeti értékei Közreműködő: Füzi Ferenc (összeáll.) Szerz. közl.: [összeáll. Füzi Ferenc] Kiadás: [Zalaegerszeg] : [HN Zala M. Biz.] : [Zala M. T], 1979
Belezna - Légifelvételeken - http://web.archive.org/web/20081007013815/http://www.szakemberek.hu/telepules.php?muv=telep&kvt=belezna&nev=Belezna
Ez az oldal csodálatos légifelvételeket mutat be több magyarországi településéről. Ezek a fotók jól használhatók plakátok, prospektusok, útikönyvek illusztrációjaként.
Belezna tölgyfája - http://barlas9.uw.hu/
Ezen az oldalon fénykép található Belezna tölgyfájáról.
Belezna - Vendégváró.hu oldalán - http://vendegvaro.utazom.com/terkep/belezna
A település megközelíthető közúton: a 7-es úton Nagykanizsáig, onnan délre Surd után jobbra 4,1 km.
Dél-zalai túraajánlatok autósoknak, gyalogosoknak és táborozóknak - http://belezna.nagykar.hu/keptar/38/32194.html
Szerző: Cseke Ferenc (1939-1999) Közreműködő: Természetbarát Szövetség (Nagykanizsa) (közread.) Szerz. közl.: Cseke Ferenc ; [kiad. a Természetbarát Szövetség] Kiadás: Nagykanizsa : Természetbarát Szöv., 1981 A linkre kattintva a mű ezen része háromféle formátumban érhető el. Az oldal KÉPE a „Letöltés” menűponttal a saját gépünkre tölthető, az „Előnézet”-re kattintva pedig gyorsan megtekinthető. A „Teljes leírás”-ra kattintva a "Rövid leírás" link jelenik meg, de az oldal TELJES – automata szövegfelismerővel létrehozott, tehát roncsolt részleteket is tartalmazó – SZÖVEGE olvasható. E szöveg minden szavára keresni lehet a böngésző "Szerkesztés" menűjének "Keresés ezen az oldalon" eszközével.
Fotógaléria - http://kanizsaterseg.celodin.hu/fotogaleria.htm
A fotógalériában Belezna is megtalálható.
Hívogató a Régiók Kapujában - http://www.nagykar.hu/keptar/2722/30631.html
Útikönyv Látnivalók Nagykanizsán és Térségében. A linkre kattintva a mű ezen része háromféle formátumban érhető el. Az oldal KÉPE a „Letöltés” menűponttal a saját gépünkre tölthető, az „Előnézet”-re kattintva pedig gyorsan megtekinthető. A „Teljes leírás”-ra kattintva a "Rövid leírás" link jelenik meg, de az oldal TELJES – automata szövegfelismerővel létrehozott, tehát roncsolt részleteket is tartalmazó – SZÖVEGE olvasható. E szöveg minden szavára keresni lehet a böngésző "Szerkesztés" menűjének "Keresés ezen az oldalon" eszközével.
Kanizsai dombhát jeles fái 1. köt. - http://www.nagykar.hu/keptar/2656/27469.html
Irta: Pintér István Sáray Mária Belezna történetéről és jeles fáiról is olvashatunk. A linkre kattintva a mű ezen része háromféle formátumban érhető el. Az oldal KÉPE a „Letöltés” menűponttal a saját gépünkre tölthető, az „Előnézet”-re kattintva pedig gyorsan megtekinthető. A „Teljes leírás”-ra kattintva a "Rövid leírás" link jelenik meg, de az oldal TELJES – automata szövegfelismerővel létrehozott, tehát roncsolt részleteket is tartalmazó – SZÖVEGE olvasható. E szöveg minden szavára keresni lehet a böngésző "Szerkesztés" menűjének "Keresés ezen az oldalon" eszközével.
Mura-menti Tájvédelmi Körzet - http://bfnp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=news_76_539
Részlet az oldalról: A Mura két partja között élénk forgalom és kereskedelem zajlott. Belezna község határában érte el a folyót az az útvonal, amelyen lábon hajtották a magyar húsmarhát Nyugat-Európa felé. A halászat a Mura vidékén - a folyó jellegéből adódóan - nem jelentett olyan fontos megélhetési forrást, mint a nagyobb, de kisebb sodrású folyók mentén. A Murán és holtágain a kisszerszámos halászatot gyakorolták (emelőháló, tapogató, varsa, kis- és nagyhúzóháló), nagyszerszámos hasznosításról nem lehet beszélni. Árvizek után a mélyebben fekvő réteken a kintrekedt halat a nép 3-4 ágú szigonnyal, átalakított vasvillával fogta ki. A halászatot jelenleg is szinte kizárólag helybéli emberek gyakorolják. Eszközeik: emelőháló (sokszor gémeskútszerű, nagy állvánnyal), fenékhorog, kisebb marázsaháló. Érdekességként megemlíthető, hogy 1908-ban ifj. Sporzon Pál debreceni lakos a budapesti M. Kir. Bányakapitányságtól Alsólendva, Lenti és Letenye község határában művelendő aranymosásra kért engedélyt. Egy Letenyéről származó aranymosó padot és "zsétert" a keszthelyi múzeum is őriz.