Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

 
121.13 KB
2008-01-15 12:35:37
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
892
4554
Rövid leírás | Teljes leírás (17.81 KB)

A cikk a következő könyvből származik (142-144. oldal):


Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county
Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns
Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.)
Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.]
ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121)
Tárgyszó: Zalavár
Szakjelzet: 908
Cutter: M 16
ISBN: 963-9089-19-2
Oldalszám: 488-1040 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven


A cikk felismertetett szövege:


Lakosság száma: 799 fő
GARABONC
Belterület: 130 ha
GARABONC KOZSEG ÖNKORMÁNYZATA
8747 Garabonc, Fő u. 16 Telefon: (93) 340-701 Telefon/fax: (93) 340-709

Külterület: 1726 ha





BASIC INFORMATION
Garabonc lies to the north - east of Nagykanizsa, by the Nagykanizsa Keszthely road. The setflement is first mentioned in 1335 under the name of Garaboncz. The area has been settled from the very early age. Ancient burialplaces were found in the surrounding areas from the 9-10th centu-ries. In the Middle Ages wine and fruit growing is considerable. In 1548 the set-tlement was invaded by the Turks. In 1600 Kanizsa went intő the hands of the Turks. Garabonc still remamed inhabited. Somé people moved to one of the islands of Kis -Balaton. A stone cross stands in the piacé where the old school and church used to be. An 1710 Garabonc was hit by plague. By the tum of the 19th century the settle-ment became denselypopulated.
The streets of the new village were wider than usual thus making the place a bt healthier. By the and of the 19" century the forests were replaced by pastures and farming lands.
Harangláb a háborús emlékművel
Garabonc község Nagykanizsától északkeletre, a Nagykanizsa-Keszthely országút mellett fekszik. Zalakaros 3 kilométerre északra, a Kis-Balatonba folyó Kiskúti - patak mentén.
A falu határában húzódó Zalaapáti - hátságot éles peremmel választja el az ős-Duna által is járt tektonikai vonal a ma lassú vizekkel teli völgyet..
A víz a mai napig fontos szerepet játszik a község életében, népszerű a családok körében a horgászat, a halászat.
Történelem
A falu és környéke már az őskortól lakott hely. Ezt igazolja a Kis-Balaton feltöltése előtti ásatások sora. Pribina és Kocel kora sok emléket hagyott hátra. Ófaluban két temetőt is feltártak a régészek a IX-X. századból.
A település első írásos említése 1335-ből való Garaboncz néven (1342: Gerebench, 1376:

Garabanch). Valószínű a szláv, hegygerinc szóból származik, a Grebenc helynévnek felel meg, amelyet igazol egy 1342-es adat. Közszói jelentése: „kis dombgerinc, taraj".
1335-ben írják a Körmend felé vezető nagy út melletti helyiséget, ekkor már parochiális egyházzal rendelkező népesebb falu, mely régtől a veszprémi káptalan birtoka. 1436-ban Zsigmond a kamarahasznát a veszprémi káptalannak adta el. A veszprémi püspökségnek még 1935-ben is 900 holdja volt itt.
Már a középkorban is jelentős a szőlőművelés és a gyümölcstermelés, 1495-ben a szomszédos Merenyével és Újlakkal együtt gyümölcs- és bortizedet adott földesurának.
1531-ben a káptalan 15 portáját említik, ezenkívül összeírtak 17 szegényt, 8 pusztát és két szabadost. 1548-ban a török elpusztította. Később is gyakori a település feldú-lása. 1560-ban Zele Jakab várkapitány foglaltatja el. Köves András veszprémi püspök Nádasdy Tamást kérte, hasson oda, hogy falvait a végváriak visszaadják. Veszprém eleste után az Egerszegre menekült káptalan a helység gabona- és bortizedét, kilencedét Thury Györgynek és más kanizsai kapitányoknak adta bérbe. Szigetvár...

Insert failed. Could not insert session data.